Útmutató a sikeres palántaneveléshez

Nem elhanyagolható szempont az sem, hogyha saját magunk nevelünk boltban vásárolt, vagy ismerősöktől beszerzett magról palántát, azzal rengeteget spórolhatunk. A palántaneveléshez nincs szükség speciális, költséges eszközökre, elég csak a palántáknál jóval olcsóbb magokat, valamint földkeveréket és palántanevelő edényeket beszereznünk.

A házi kertben termesztett zöldségekhez legtöbbjét nevelhetjük palántáról, kezdő kertészként például a paradicsom, vagy paprika palánta nevelésével viszonylag könnyen érhetünk el sikert, így elsőként érdemes ezekkel a zöldségekkel próbálkozni.

Ha balkonon kertészkedünk, választhatunk determinált növekedésű koktélparadicsom magot is, így a kifejlett növény nem foglal majd sok helyet. Akad néhány zöldség, amely esetében nem járható út a palántanevelés, ilyen például a burgonya, melyet a gumók elültetésével termeszthetünk, valamint ide tartozik a fokhagyma is, melynek gerezdjeit ültetjük el a földbe.

A palántanevelés eszközei és menete

A palántaneveléshez a magokon túl palántanevelő tálcákra vagy összegyűjtött műanyag poharakra (tejfölös vagy joghurtos pohár) van szükség, illetve jó minőségű, laza szerkezetű, tápanyagban gazdag földkeverékre.

A palánták neveléséhez világos és kellemesen meleg helyet válasszunk, ahol a növényeket nem éri huzat és hirtelen hideg. Az ideális hőmérséklet nappal 18-22, éjjel 16-18 fok, megfelelő hely például az ablakpárkány.

A magvetésnél tartsuk be a vetési mélységet, mivel ez minden növény esetén más és más lehet. Egyes növények magjai takarást igényelnek, míg mások fényre csíráznak, erről tájékozódjunk a vetés előtt!

A magok csírázási ideje, a vetési mélységhez hasonlóan, eltérő lehet az egyes növények estében. Vannak olyan növények, melyekre hosszabb csírázási idő jellemző, ilyenkor várjunk türelemmel.

A csírázáshoz párás környezetre is szükség van. Ezt mérsékelt öntözéssel, valamint takarással tudjuk biztosítani egy üveglap vagy fólia segítségével. A palántákat időnként szellőztetni kell, hogy ne fülledjenek be. Ha már elég fejlettek a palánták, akkor a takarást el is távolíthatjuk.

Előfordul, hogy a fiatal növények túl gyorsan növekednek, esetleg fényhiányos helyen megnyúlnak. Ilyenkor érdemes hűvösebb, illetve világosabb helyet keresni a számukra, valamint csökkenteni az öntözést.

Palántadőlés

Amivel még számolni kell, hogy időnként felütheti a fejét a palántadőlés. Ezt egy gombás fertőzés okozza, amit a talajba kevert kevés gombaölő szerrel akadályozhatunk meg.

Palántaültetés

A megfelelő körülmények mellett, a palánták szépen fejlődnek és kiültethetők lesznek. Figyeljünk rá, hogy az adott növényt mikor ültethetjük ki a szabadba. A fagyérzékeny növényeket csak a tavaszi fagyok elmúltával ültessük ki szabadföldbe, a hidegtűrő fajok már korábban is kiültethetők.

Az ültetés előtt szoktassuk a palántákat a kinti időjáráshoz, az ültetést megelőző napokban nappalra vigyük ki a palántákat a szabadba, éjszaka viszont még védett helyen tartsuk őket. Az ültetéskor ügyeljünk a megfelelő tő és sortávolságra, valamint az ültetési mélységre. Arra is figyeljünk, hogy az ültetés során ne sérüljenek a palánták.

Ha az előbbiek szerint járunk el, szinte biztos, hogy sikerélményekben lesz részünk, és élvezhetjük a saját termesztésű zöldségek előnyeit. A februári kerti teendők mellett szánjunk időt a palántanevelésre, tényleg megéri!

Ha szeretnél többet megtudni a zöldségek termesztéséről, látogass el a Zoldsegtermesztes.hu weboldalra!